Zsigmond, miután megszilárdította hatalmát, Prágába utazik, hogy a törökök elleni újabb hadisegélyről tárgyaljon. Azonban Erdélyben elterjed, valójában le akar mondani a fejedelmi székről, és át akarja adni Erdélyt a császárnak. E híresztelések nyomán a fejedelmi udvarban újult erővel tör ki a hatalmi harc – írja a darabról Radnóti Zsuzsa.
„Ha rátámaszkodunk egy nádszálra, az átszúrja a kezünket, mint ahogy Zsigmond sem támasza az országnak” – mondja Csizmadia Tibor. A rendező szerint a történelmi játék kerüli az aktualizálást, mégis a mához szól, megszólalnak benne a mai életérzések is. Ha elhangzik egy-egy olyan mondat, ami a mai társadalmi vagy politikai helyzetre rímel, az természetesen a nézőben is rezonanciát kelt. Ez a színház dolga, hogy valamilyen módon megmutasson, felkavarjon és élményt jelentsen a nézőnek.