Mészáros Mátét Viktor Pelevin: A rettenet sisakja című műve ihlette. - Megpróbálunk elrugaszkodni attól, hogy valaki bolyong a labirintusban, inkább az ott keletkezett érzéseket jelenítjük meg. Az útvesztőből való tévelygést, amikor az ember nem akar, vagy nem talál ki szorult helyzetéből. A darab szimbolikája a döntés, hogy bele akarunk-e menni bonyolult helyzetekbe vagy sem - mondja.
Horváth Nóra abból indult ki, milyen viszonyok alakulnak ki egy csoporton belül, s ez a kapcsolatrendszer hogyan működik – fogalmaz a fiatal alkotó. - Vannak domináns és kevésbé domináns személyek. Erről beszélgettünk is, ezt szeretném finoman, absztrakt formába önteni. Amíg egy táncos letol valakit a földre, egy másik már fel is segíti. Egymásra utaltság, egymás folyamatos manipulálása, az egyén változása, valamint az, ahogyan hasonul a csoporthoz. A darab mozgáskultúrájában a természetességet hangsúlyozom, színpadi játék helyett játékos egymásra való odafigyelés alkotja az előadást.