„Senki nem olyan vak, mint az, aki nem akar látni" - hangzik el a darabban. A New Yorkban játszódó 3 szereplős kamaradarab az élet teljesen hétköznapi dolgairól szól, csak egy kicsit más megvilágításban: egy fiú és egy lány találkozásáról - akik mégsem teljesen olyanok, mint az átlag - valamint egy anya és egy fiú kapcsolatáról.
- Kováts Adél ajánlotta nekünk ezt a darabot annak idején, azt mondta, nagyon jó – emlékszik vissza Ozsgyáni Mihály. Igaza lett, négy éven át nagy sikerrel ment a fővárosi Thália Színházban, s játszottuk vidéki városokban is. Nagyon megérinti a nézőt, többek között azért, mert jól ábrázolja a szülő-gyerek kapcsolat egyik legfőbb problémáját, hogy a túlzott szülői ragaszkodás akár nyomasztó is lehet. Az előadás foglalkozik a mássággal is, legyen az szexuális másság, vagy fogyatékosság. Tanulságos, hogy ez a mű milyen élethelyzeteket hoz elő. Egyik percben szórakoztató, a másikban pedig megríkat. Színészileg nagyon hálás szerepek vannak benne, s szerintem nagyon mai problémákat hoz felszínre.