Gárdonyi Géza Színház
Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép Fejléckép
  • Főoldal
  • A színházról
    • Külső épületfotók
    • Belső épületfotók
    • Műszaki adatok
    • Térkép
  • Műsor
    • Előadások
    • Havi műsor
  • Társulat
    • Színművészek
    • Táncművészek
    • Vendégművészek
    • Rendezők
    • Igazgatóság
    • Örökös tagok
    • Munkatársak
  • Rólunk írták
    • Hírek
    • 29... - retro
    • Hírlap-Zsöllye
    • Kritikák
    • Interjúk
    • Egyéb írások
  • Galériák
    • Képek
    • Videók
  • Jegyvásárlás
    • Internetes jegyvásárlás
    • Jegyárak
    • Bérletárak
  • Kapcsolat
  • Vendégkönyv
  • Havi műsor
  • Alapítvány
  • Internetes jegyvásárlás
Gárdonyi Géza Színház
3300 Eger
Hatvani kapu tér 4.

Központ:
Telefon: 36/510-700
e-mail

Titkárság:
Telefon: 36/510-701
Tel/fax: 36/313-838

e-mail

Szervezőiroda
3300 Eger
Széchenyi u. 5.
Telefon: 36/518-347
Tel/fax: 36/518-348
Nyitva tartás:
H-P:9.00-17.00
(ebédidő 13.00-14.00)
Sz:Zárva
e-mail


Sajtókapcsolat
Pilisy Csenge
Fax: 36/ 313-838
30 /218-3520
e-mail

GG Tánc Eger

3300 Eger
Törvényház út 15.
Telefon: 36/515-333
e-mail

 


 

 
 
 
 
Interjúk
2013. június 25.
Festékcsöppben és négyzetméterben mérhető a művészete

Numan Istvánt, az egri Gárdonyi Géza Színház díszletfestőjét még a teátrum törzsközönség sem ismeri, jóllehet valamennyi előadás során találkoznak a munkáival. Nélküle ugyanis egyetlen darab sem kerülhetne színpadra.

– Amikor jelentkezett a színházhoz díszletfestőnek, tudta, hogy valójában mit is jelent ez a munka, mire vállalkozik?
– Fogalmam sem volt. 1972-től dolgoztam az Agria Bútorgyárnál 1989-ig. Csináltam mindenfélét, voltam asztalos-segédmunkás, faszobrász, minőségellenőr. Teljesen véletlenül adódott a lehetőség a színháznál, s mivel korábban rajzoltam, festettem, és érdekelt, hogy milyen egy más jellegű munka, megpróbáltam. Sikerült.
– Ehhez képest mire ébredt rá, amikor ténylegesen nekikezdett a színházi feladatoknak?
– Izgalmas, érdekes folyamat volt, eleinte afféle eufória. Meg kell említenem egy nevet, Kiss Miklósét, aki kollégám, formálisan a főnököm volt, de ez sokat nem jelentett a mi esetünkben. Reveláció volt a vele való találkozás, felszabadított bennem egy csomó gátlást. Festőművész és nagyszerű ember volt, sajnos, már nincs köztünk. Tőle lehetett megtanulni a szakmát, még akkor is, ha ez elsősorban azon múlik, van-e hozzá érzéke az embernek. Apránként, lépésenként, darabonként, tervezőnként.
– Korábban milyen volt a viszonya a színházzal mint művészettel?
– Esetleges. Láttam jó és rossz előadásokat. Egerben az első és igazán mélyreható, elementáris élményem egy vendégjáték volt a kaposváriaktól, meg egy szolnoki Hamlet. Illetve televíziós színházi élmények kapcsán döbbentem rá, hogy ja, így is lehet csinálni… Ilyen volt például Füst Milán-féle Catullus, amit a Katona József Színház előadásában láttam, s ami – nem túlzás – döbbenetes hatást tett rám...

– Gondolom, Ön alapvetően kiszolgáltatott a díszlettervezői elvárásoknak. Hol van a határ az úgymond szolgai módon megvalósított elképzelések, illetve az Ön kreativitása között?
– Tervezője válogatja. Van, aki elvárja, hogy kreatív legyek, például – hogy neveket soroljak a korábbi munkák kapcsán – Csík György, Csanádi Judit, Horgas Péter, Khell Csörsz, Ambrus Mária, akik kimondva-kimondatlanul elvárták, hogy magam is hozzájáruljak a munkájukhoz, megjelenítve, hozzáadva a díszlethez a személyiségemet. Aztán persze, akadnak más típusú tervezők is, akik viszont azt várják el, hogy többnyire a vonalak között maradjunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy valaki rossz vagy jó tervező, egyszerűen ilyen alkat. Ezzel nincsen semmi baj, a végrehajtás is lehet nagyon jó. Az is igaz ugyanakkor, hogy jobb úgy dolgozni, ha az ember megvalósíthatja a saját elgondolásait.
– Bármikor találkoztunk a színházban, mindig mindenki szeretettel köszöntötte, jó szívvel fordult magához. Ez vajon minek köszönhető?

– Nem tudom. Ha ez így van, akkor talán annak, hogy szerintem úgy kell élni, hogy a másikat elfogadjuk. Mert mindenkinek joga van olyannak lennie, amilyen. Nincs két egyforma ember. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor a másik nincs kirekesztve, megsemmisítve, azaz joga van élni. Ennek fejében aztán akarva-akaratlanul én is azt várom el, hogy ő is ismerjen el engem. Nálam ez amolyan alapvető reflex.
– Alkotásai jelnetek már meg önálló és csoportos kiállításokon, írásai pedig különféle folyóiratokban. A színházi munkához képest mennyiben működik másként a képzőművészet és az irodalom?

– Az annyiban más, hogy nagyon nagy felelősség, mit teszek oda. Rám az ösztönösség mellett a ráció inkább jellemző. Így van a készülő regénnyel is. Bár ez képlékeny, flexibilis fogalom, maradjunk annyiban, hogy könyv.
– Írástudók szívesen hivatkoznak labdarúgó múltjukra. Ezt Ön is megteheti…

– Az Egri Dózsában játszottam ifiként jobbösszekötő poszton..., akkor még volt ilyen. Az egyik alkalommal, a Hatvan elleni győztes mérkőzésen, gólt is szereztem. Sőt, akkor az édesapám is ott ült a lelátón, s így láthatta, hogy a fia gólt rúgott...! Más kérdés, hogy focistaként gyorsabban működtek az ösztöneim, mint ma festés vagy éppen írás közben…


Névjegy:
Név: Numan István
Foglalkozás: díszletfestő
Születési hely: Eger
Születési idő: 1953. 07. 29.
Életkor: 60
Iskola: Dobó István Erdészeti Szakközépiskola, Eger (1967-1972)
Munkahely: Gárdonyi Géza Színház (1989-től)
Hobbi: irodalom, képzőművészet, komolyzene, jazz

Nagypál Ákos
Forrás: Heves Megyei Hírlap
2025. június
HKSzCsPSzV
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30            

 

  • Támogatók
  • Linkek
  • ggszhonlap at gmail dot com
  • Próbatábla
© 2025. Gárdonyi Géza Színház - Theater Online