Égimese: az írógéptől a nagyszínpadig

Február 7-én látható először a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház közös produkciója, az Égimese. A darabot Szőke Andrea írta, ahogy ő fogalmaz, még az „ősidőkben”.
– Még írógépen született az Égimese, foglalkoztató gyermekelőadásnak – mondja.
– Kevesebb szereplő volt benne, lévén csak négyen voltunk. Most ezt kibővült, s egy kicsit csavartam is a történeten. A Babszem „házi szerzőjének” nem új, hogy színpadon látja művét. No, persze, a kőszínház más, de úgy véli, akkor a legjobb, ha a közönségnek tetszik a darab. Az eredeti Égimesében égi lényekkel találkoztak a gyerekek, a mostani változat pedig az álom és a valóság határára is elkalauzolja a nézőt.
– A gyermekek számára egy-egy szó nem ugyanazt jelenti, mint a felnőtteknek. Nem voltam ott minden próbán, inkább a háttérmunkával foglalkoztam: plakáttervet készítettem és a műsorfüzetbe egy gyerekfoglakoztatót. Ám a minap ott ültem a nézőtéren, s bár igen kritikus vagyok – kivált magammal szemben –, úgy látom, jól halad a munka.

Kobolák Balázs elismerése

Polgármesteri elismerésben részesült Kobolák Balázs, a Gárdonyi Géza Színház kelléktárának vezetője a magyar kultúra napján, Egerben.
– Sokan kaphattak volna díjat a kollégáim közül, nem számítottam rá, hogy az én munkámat ismerik el – mondta.
– Pontosabban ez egy csapatmunka, egymástól függ, egymásra épül valamennyi terület, ami nélkül nem lenne előadás. Szerencsés vagyok, sohasem az jut eszembe, hogy dolgozni járok be a színházba, hanem azt csinálom, amit szeretek. A családom is megértő, a feleségem gondoskodó, a kollégáim a barátaim. 1999. március 1-jén kerültem a színházhoz, mint kellékes; olyan mesterektől tanultam a szakmát, mint Mészáros Sándor vagy Engler Imre. Azóta elvégeztem a Színművészeti Egyetem műszaki szakát, és a kelléktár vezetője lettem. Egy évig máshol próbáltam „szerencsét”, de nem bírtam színház nélkül. A lelkem mélyén tudtam, hogy visszajövök, a szekrényemből sem pakoltam ki. Jó látni, amikor pótszékeket pakolunk még a nézőtérre, hogy telt ház előtt játsszunk. Ez a munka, bár sok lemondással jár, ha megérint, az életed része lesz.