Aldobolyi Nagy György zeneszerző

Erkel-díj a zenei vezetőnek

A nemzeti ünnep alkalmából Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kultúra területén végzett kiemelkedő művészi tevékenység elismerésére szakmai díjakat adott át. Erkel Ferenc-díjat kapott a Gárdonyi Géza Színház zenei vezetője, Aldobolyi Nagy György zeneszerző, dalszövegíró.

A művész 1962-ben végzett a Zeneakadémia klarinét tanszakán. 1964-ig a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának, majd a Budapesti MÁV Szimfonikusoknak tagja volt. 1968-ig tanított, azóta részben szabadfoglalkozású zeneszerző. 1986–89-ben a kecskeméti Katona József, 1988 óta az egri Gárdonyi Géza Színház zenei vezetője. Musicalek, zenés vígjátékok, színpadi kísérőzenék, táncdalok, sanzonok népszerű szerzője, elég csak a Charley nénjét megemlíteni. Dalszövegeket ír és rendez is. Az egri színpadon tavaly a Káin és Ábel, a Gyertyafény keringő, A fából faragott királyfi, a Les preludes, idén A muzsika hangja című előadások zenei vezetője volt, legutóbb pedig az Óz, a nagy varázsló és a Szent Johanna című előadás zenéjét szerezte.

Készülőben már a Buborékok

Csiky Gergely élete felét papként élte le, majd hivatásos drámaíróként megreformálta a magyar drámát. Mondhatjuk, ő az első hivatásos drámaíró, hiszen a Nemzeti Színház – miután sikerrel mutatta be első három alkotását – évente rendelt tőle újabb darabot.

A Buborékok című művében leleplezi azt a pénzhajhászós életformát, amiben semmi más nem dominál, csak a haszon – mondta Csiszár Imre rendező a készülő előadás kapcsán.

Buborékok, vagyis mindenféle illúziók épülnek fel arra, hogy a pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani. A pénz hozza magával a befolyást, indukálja az érzelmet, szerelmet, házasságot, meghatározza a karriert, szóval mindent az motivál. Ebbe aztán emberek beleroppannak, sokan öngyilkosok lesznek, mert nem bírják a tempót. Néhányan, akik kellőképpen meglovagolják a lehetőségeket, megdicsőülnek. Ám a szerző éppen arra világít rá, hogy az ilyen személyek többnyire nevetségessé válnak.

– Igazi színész-darab, remek karakterekkel, s ha ezeket a szerepeket kellő humorral mutatjuk meg a színpadon, nevethetünk majd saját magunkon – fogalmazott. – Mert el kell majd gondolkodnunk azon, megéri-e feltenni az életünk talmi értékek hajhászására: hogy a feleségem jól öltözötten jelenhessen meg a társaságban, hogy a fiam a teljes vagyont eljátssza a lóversenyen... Szóval megéri-e?

Ezt a kérdést teszi fel a XIX. század közepén a nagyszerű szerző, akinek darabjait – méltatlanul – csak ritkán veszik elő a színházak. E hiányt pótolja április 19-én a Gárdonyi Géza Színház társulata.