Márton László Báthory Zsigmondról szóló történelmi trilógiájának második része a Gárdonyi Géza Színházban, Csizmadia Tibor rendezésében.

Immár kéttagozatú színház az egri teátrum. Vezetésére a Harangozó-díjas, Érdemes Művészt, Barta Dórát nyerték meg, aki már oly sokszor bizonyította tehetségét ország-világszerte és Egerben is.

nyisd ki, csukd be, nézd meg (szilvásgombóc)

A Vígszínház „házimusicalje”, A padlás rendkívül nagy népszerűségre tett szert az elmúlt húsz évben. Akik a bemutató idején a célközönség voltak, mára saját gyermekeiket vihetik az elfeledett mesehősök, a Rádiós, Süni, Témüller házmester és az Üteg kalandjaira. Sztevanovity Dusán, Presser Gábor és Horváth Péter kortárs zenés meséje az egész országban hódít, legújabban az egri Gárdonyi Géza Színház tűzte műsorára, felújítva az 1991-es bemutatót.

A gyöngyösi Durándáról szóló írásunk alapján rendezte meg Máté Gábor a Hírlap-színház második előadását a Gárdonyi Géza Színházban.

Na, most beletrafáltak. Az elmúlt alkalommal a lapozást és az olvasást gyakorolták, most csapatként kép-írták a valóságot a Gárdonyi Géza színház művészei. Egyszerre csináltak színházat a színházban, valóságot a színházban és színházat a valóságban.
Tették ezt Máté Gábor hozzáértő gyeplő bedobásával, aki bízott színészeiben, hagyta, hogy játszanak csehovi illegális lovakat, shakespeare-i zsidó-cigányt, macskajajt és kisvárosi képviselőtestületet. Olyan finomra sikerült az instruálás, hogy kimondott és elhallgatott félszavak, nézések és jelenések is elegendőek voltak néha a nagyon is vaskos mondanivaló eljuttatásához.

Csizmadia Tibor rendezőként a viselkedésre figyel, a sokféle saját indítékból szövődik a színpadán ez az általános igazságot, sokféle módon emberi történet. - Bujdos Attila írása Az állhatatlan egri előadásáról.